Minden fotós el kell, hogy jusson arra a felismerésre, hogy a technikai könyvek igazából semmit nem érnek. Ha egyet olvasott az ember, akkor az majdnem olyan mintha mindet olvasta volna. Sokkal jobban jár a fotós, ha az albumok, válogatások között néz körül. Persze azért az albumoknál is mellé lehet nyúlni. Friedmann Endre képei azonban egyszerűen fantasztikusak, ráadásul a válogatás nem is a teljes eddigi életművet dolgozza fel, hanem "csak" az első harminc évet. Régen volt már olyan, hogy egy album minden oldala, minden képe ennyire megfogott volna. Talán egy kicsit túlzónak hangzik, de ha a szerző nem Magyarországon születik (vagy elhagyja az országot) akkor külföldön legalább akkora ismertséget szerzett volna, mint mondjuk Cartier-Bresson.
tovább »