–
Nem biztos. Ezért aztán ha tehetjük, követeljük
meg a fotográfustól, hogy archiválási célokra milyen fényképeket adjon
át a gyûjteménynek. Az archív kidolgozás különös gondosságot követel.
Csak pedánsan tiszta felszerelési tárgyakkal, tiszta laborban dolgozzunk.
Ne alkalmazzunk használt vegyszert, akkor sem, ha látszólag mûködik.
Ne dohányozzunk, együnk, igyunk ez idõ alatt a laborban, még
ha egyébként szoktunk is. A vegyszerek oldási, keverési utasításait
pontosan tartsuk be. A negatív hívásakor fixálás elõtt alkalmazzuk
a stop fürdõt. Amennyiben lehetséges, készítsünk két egyforma
fixíroldatot. A megszakítófürdõt követõ rövid mosás után
az elsõ oldatot töltsük a tankba, mozgassuk benne a negatívot
az elõírt idõ feléig, majd kiöntve, ismételjük meg ugyanezt
a második fixírrel. Pontosan be kell tartani a megadott rögzítési idõt,
mert ha a folyamat rövidebb ideig tart, ezüsthalogenidek maradnak a
filmben, amelyek idõvel sötétednek. Hosszabb fixálás esetén pedig
foltosodást okozó, oldhatatlan ezüst-fixír vegyületek keletkeznek. Öblítés
után célszerû a Kodak által (is) forgalmazott hipo-tisztító reagensben
3 percig mozgatnia képet, majd alapos mosás következzen (áramló, cserélõdõ
vízben 20 C°-n 10 percig). Az utolsó mosás után a tankba desztillált
vízzel higított, nem ionos nedvesítõ szert tegyünk, egy perc
után szobahõmérsékleten szárítsuk meg pormentes környezetben.
Látszólag bonyolult. Ne is foglalkozzék ezzel senki, csak az, aki a
lehetõ leghosszabb ideig akarja megõrizni a negatívjait.
–
Pozitív képek esetében hasonló gondosság
kívántatik. Itt is két fixíroldatot használjunk,
lehetõség szerint nátrium- (és nem ammónium-) tioszulfátból készültet.
Egyszerre mindig csak egy fénykép kidolgozásával foglalkozzunk, ne hívjunk
többet a tálban, ahogy egyébként szoktuk. Az elsõ fixálás 3–5
perce után öblítsük le a képünket és tegyük a második fixírbe, ahol
folyamatosan mozgatva még egyszer ennyi ideig rögzítsünk. Egy óra folyó
vízben való mosást követhet extra esetben az aranyszínezés, különben
pedig a szobahõmérsékletû szárítás tiszta, nem vegyszerfoltos
vásznú szárítón, üveglapon, vagy két tiszta
itatós között.
A
különféle képfajták tartóssága:
–
viszonylag a legtovább bírják károsodás
nélkül a jól konzervált dagerrotípiák,
a platinotípiák, a brómolajnyomatok, szénnyomatok,
a gumi- és pigmentnyomatok, a brómezüst és
klórezüst papírok arany- vagy platinaszínezéssel,
valamint a chromotípiák;
–
tartósak az ambrotípiák, a kazein és protalbin
képek;
–
közepesen tartósak azok a celloidinképek, amelyeket
külön eljárás során fixáltak és
színeztek, valamint a matt celloidin;
–
nem tartósak a sópapír, a talbotípia pozitív
valamint az aristo;
–
és még ennél is veszélyeztetettebb a pannotípia,
az albumin, a matt albumin.