MC-Zenitar-M 16mm/2.8 halszem objektív
A digitális SLR gépek tulajdonosainak visszatérő problémája a nagylátószögű objektív. A kisebb érzékelő méret miatt 1.3 – 1.6 szorzóval kell az látszólagos gyújtótávolságot számolni. (Ez valójában nem a gyújtótávolságot növeli, hanem csak a képkivágást, de az eredmény hasonló). Emiatt egy filmes gépen szuper nagylátószögűnek számító 20mm-es objektív egy 300D-re felrakva már csak 32mm-nek látszik, a 35mm-es általános nagylátó pedig már az 56mm-nek. 20mm alatt viszont az objektívek ára igencsak megugrik, különösen ha jó minőségű objektívekről van szó. Az egyik lehetséges alternatíva ennek a problémának a megoldására az orosz gyártmányú Zenitar 16mm/F2.8 halszemobjektív.
A halszem objektív sajátságos képe miatt mindig is szerettem volna egy ilyen objektívet kipróbálni a gépemen és mióta megvettem, gyakran használom. Persze ezt sem illik túlzásba vinni, mert egy idő után unalmassá is válhatnak az egy kaptafára készült „halszemes" képek.
Az objekív csomagolása a régi állami áruházak egyenkartonból készült cipősdobozait juttatja az ember eszébe, eredeti zsírpapír belső csomagolással. Találunk a dobozban egy kis gyöngyvászon szütyőt és egy műanyag szűrőtartó dobozkát is.
Maga az objektív kompakt, robosztus kivitelű. Méretében leginkább egy 50mm-es objektívhez hasonlítható. Fémből készült, gravírozott feliratokkal és ami különösen tetszett, mélységélesség skálával. Súlya 310 gramm ami a mai műanyag objektívek mellett igencsak tekintélyes. Többféle véggel is gyártják, Nikon, Pentax-K, EF és M42. Itthon leginkábba a Nikon és az M42 változathoz lehet hozzájutni. A 300D-hez (és más Canon-hoz) illesztés legegyszerűbben a M42-es vég esetén oldható meg, egy M42/EOS adaptergyűrűvel, amiből a Hama gyártású ~10eFt körüli áron kapható.
Ne hagyjuk magunkat átverni a nagy tudású, előkelő fotósbolt eladója által, minden Canon EOS digitális kamera kitűnően együttműködik az M42-es objektívekkel. (Remélem azóta már kirúgták az illetőt). Mivel az objektívben nincs semmiféle elektronika így nem tud kommunikálni a vázzal, hanem az ún. „stop-down metering" módban tudjuk használni. Ennek a lényege, hogy amikor a váz érzékeli az objektív elektronikájának hiányát átvált ebbe a speciális módba, a rekesz érték helyére 00-át kiírva. Ilyenkor az objektíven beállítva a rekeszt a gép a záridőt állítja a mért fény alapján. Ebben az esetben persze nem sok értelme van a Tv és bármely „képecskés" üzemmódnak, viszont kítűnően használhatjuk gépünket az Av, M és P módokban.
A rekesz beállítás körül még egy apró gond van, mégpedig az M42 végű változat beugrórekeszes kivitele. Ez annyit tesz hogy az objektív gép felőli végén egy kis „pöcök" benyomásával ugraszthatjuk be a rekeszt a beállított értékre, alapállapotban az mindig teljesen nyitott állapotban van. Az EOS gépek nem tudják ezt a kis „pöcköt" kezelni ezért az objektívet át kell alakítani manuális rekeszelésűvé. Ezt az objektív végén lévő három kis csavar kicsavarása után a pöcök és a hozzá tartozó rugó és lengőkar eltávolításával tehetjük meg, de egyes boltokban az eladó is szívesen elvégzi ezt a műveletet.
A fókuszálás AF hiányában szemmel történik, azonban a nagylátószögű objektívek esetén ez nem jelent komoly kihivást hiszen F8 esetén például 50cm-től a végtelenig terjed a mélységélesség. (Használjuk a mélységélesség skálát az objektíven, de mivel a 35mm-es filmes képmérethez tartozó szórási kör alapján készült, ezért digitális gépeknél egy rekesszel mindig kisebbet vegyünk figyelembe (pl. F8-as rekesz esetén az F5.6-os osztással dolgozzunk)
Az objektív elejének érdekes kialakítása egyfajta jelzésértékű napellenzőt formáz, ami sokkal inkább a kidomborodó frontlencse védelmét szolgálja. Ebbe a napellenzőbe pattinthatjuk bele az objektívsapkát. Emiatt a kivitel miatt szűrő nem tudunk az objektív elé elhelyezni. Ehelyett a dobozban kapunk négy az objektív hátuljára felcsavarozható szűrőt. (UV, Piros, Zöld és Sárga) Nagyon fontos hogy a hátsó szűrő bár egy egyszerű bevonatos plánparalell üveg, még is része az objektív optikai rendszerének, ha nem csavarjuk be nem kapunk éles képet. Ha polárszűrőre lenne szükségünk akkor egyszerűen egy nagy méretű (77mm vagy szögletes LEE) szűrőt tartunk az objektív elé. (A szögletes szűrők jelentősen olcsóbbak mint a nagyméretű polárszűrők és ráadásul elég csak egy darabot beszereznünk, amelyet az összes objektívunkhoz használni tudunk.)
Az objektív teljesen nyitott rekesszel kissé lágy rajzolatú, de F5.6-os rekesztől kezdve már elfogadhatóan éles képet produkál. F16 felett azonban újra elkezd maszatolódni a képe a diffrakció miatt. Azonban ezek az megállapítások PhotoShop-ban 100% nagyításban nézett képek alapján történtek. Ez a méret pedig összemérhető egy szobafal méretű kép 15 centiméterről vizsgálásával.. A4-A3 méretekig minden gond nélkül nyomtathatók az ezzel az objektívvel készült képek.
A látószög igen terjedelmes, a 20mm-es nagylátószögű objektívhez képest jóval nagyobb területet mutat meg. (lásd a következő képeket :
20mm
16mm
Aki nem viszolyog a halszem effektustól viszont nincs pénze a Canon vagy a Nikon méregdrága objektíveire, vagy csak kísérletezni szeretne ezzel az érdekes technikával annak melegen tudom ajánlani ezt a viszonylag olcsó (~40Eft) és elfogadható képet nyújtó objektívet.
Végezetül pedig néhány technikai informácó :
Gyújtótávolság | 16 mm |
Látószög (diagonálisan, 36mm filmen) | 180 fok |
Rekesz maximum | f/22 |
Rekesz minimum | f/2.8 |
Rekesz lamellák száma | 6 db |
- A hozzászóláshoz belépés szükséges
- 30745 olvasás
Hozzászólások
Valóban, igazad van. A hibát kijavítottam.
Köszönöm!
Pár szóval hadd szóljak hozzá az obi "kanonizálásához" :), saját tapasztalataim alapján.
Mint fentebb olvasható, a hátulját a három csavar kicsavarásával le lehet venni. A rekesz úgy mûködik, hogy alapból beugrana a beállított értékig, de az obi hátfalán van egy rugóval megfeszített himba, ami visszahúzza onnan. A beugrasztó pöcök ezt a himbát mozdítja el a rugó ellenében úgy, hogy az ne húzza vissza a rekeszt - így ilyenkor beugrik a blende.
Ã?gy a kanonizáláshoz nem kell kiszedni az egész mechanizmust, elég a himbáról leakasztani annak rugóját. Mivel ez nem húzó- vagy nyomórugó, hanem torziós, a rugó a beugrasztó pecek hátuljára felfekszik majd, így a pecket kiszedni sem kell, stabilan ül a helyén, nem fog elveszni. A rugó kiakasztásával a himba szabadon jár, így nem akadályozza a rekeszt abban, hogy a beállított értékig beugorjon. Előnye a megoldásnak, hogy garantáltan nem hányja el az ember az alkatrészeket, ha egyszer dekanonizálni kellene, minden garantáltan kéznél lesz.
Topy
PS: Ha az obi frontgyûrûje kicsit ferdén áll - az elején lévő két kiugró részen látszik - és ez valakit zavar (szvsz nem hiszem, hogy az az 5 mm-es kiugrás bármit is sötétítene a sarkokban ha rosszul áll, de ki tudja), akkor a frontgyûrû oldalán van 3 icipici csavar. Ezeket meglazítva a kívánt pozícióba forgatható az eleje, aztán a csavarok ismételt meghúzásával rögzíthetõ. De ehhez tényleg kicsi csavarhúzó kell, kb. 1 mm-es hernyócsavarokról van szó!
Å?szintén javasolnám, hogy inkább egy pöcök tartó vállal rendelkező EOS/M42 adaptert lenne érdemes használni, pl. Hama, Jolos, Poiskfoto (utóbbi kettő orosz és elég olcsó), de van ukrán is. Igy nem kell megbontani az obit.
Ha már a finomhangolásnál tartunk, van, akit zavar, ha az adapterrel az obi középvonala (rekesz mutató piros vonal) nem a gépváz középvonalába kerül a felhelyezés után. És tényleg, az (igaz csökevényes) kis alsó-felső napellenzőknek középen kell lenniük. Ezen lehet állitani: az obit a fehér feliratokat tartalmazó front résznél, és a 2/3-nyi többirészt megfogva szét lehet csavarni. Előfordul, hogy új obinál ez nincs ráhúzva, igy jöttem rá. Az újabb összecsavarással kell beállitani a kivánt poziciót. Szerszámot nem kell használni. Előfordulhat, hogy túlhúzott menetű obit vékony hézagoló alátét behelyezésével lehet helyrehozni.
Az E-Bay-ről rendeltünk Canonos véggel, pár nap alatt meg is jött, M42 és hozzá átalakító-gyűrű. Még csak pár képet tudtam vele készíteni, de nagyszerű! Kár hogy nem néhány hete történt a dolog, az őszi erdő színeit nagyon szeretem. A kis "kényelmetlenség"-et - élesség és rekesz állítás kézzel, mint régen (oh!) - megéri a zoom-okkal szemben, hiszen fix a gyújtótávolság (kevesebb a szinhiba), nagyobb a fényerő (a rekeszelés nem annyira zavaró), a mérete meg szinte egy alap objektívnek felel meg. Az ára pedig nagyon "sporttársi". Talán most a független gyártók is kezdenek felébredni - lásd: pl. a most megjelent Sigma 10mm f:2,8 - hogy a digikre inkább fix nagylátószögűt raknának a felhasználók a szebb kép elérése érdekében. Próbáltam makrózni vele, egy 12mm-es közgyűrűt feltéve a tárgy majdnem a frontlencsét érte. (Csak jöjjön a tavasz, virágok...!) A polár kérdését még nem tudom hogy lehetne megoldani, esetleg valamelyik pluszba adott hátsó szűrőt fel lehetne áldozni, de az vagy álló vagy fekvő helyzetü lenne csak, esetleg a meglévő 77mm-esemet eléfogni, hát ezt még ki kell próbálni (nem takar-e be, terepen egyáltalán megoldható???). Van esetleg erre valakinek ötlete?