A hónap képe

Kavicsok

Beküldve 2006/05/10·5235 olvasás·Szerző PusztaiL
 A hónap képe
2006, május
Múlt hétvégén párommal rövid kirándulást tettünk Izlandra. Igen, ismét Izlandra, mivel mindketten beleszerettünk a szigetbe. Mivel főként pihenni szerttünk volna, de persze ha rátalálunk egy képre, akkor azt sem akartuk otthagyni, ezért a fotós felszerlést egy váz és egy objektív kombinációban limitáltuk. Ráadásul olyan eszközöket akartunk vinni, amit nyugodtan ott merünk hagyni a Blue Lagoon ruhásszekrényeiben. Hosszan gondolkodtam egy jobb point-and-shoot-on (a Panasonic LX1 volt esélyes), de aztán a vagy a képminőség, vagy a használhatóság terén mindegyik elvérzett. A választás végül egy Canon 350D-re esett, objektívként pedig a 17-40-esem jött velem. A 350D-t már két héttel az út előtt megvettem, hogy kicsit összebarátkozzak vele. Az igazság az, hogy pár idegesítő apróságot leszámítva igencsak jól teljesített (a véletlenül bekapcsolódó self timer, illetve az 1D-hez és 5D-hez képest pontatlan fénymérés voltak ezek - hiába ha az ember megszokja a jót...). Annyira nem jött be a 350D, hogy meg is tartsam, az út végével túl is adtam rajta.
Rátérve a képre. Egyik reggel lementünk Vík mellett a partra, és a vulkáni homokon mindenfelé kisebb-nagyobb kavicsok hevertek. Kánaán volt, formákat és mintákat lehetett vadászni. A több jelölt közül végül a fenti képet választottam, egyrészt a kavicsok elhelyezkedése, másrészt pedig a kis gödör miatt, amiben a nagyobb kavics fekszik.  A kép számomra nyugalmat sugároz, a finom formákkal.
A kép fehéregyensúlya kicsit kékes (az AWB által megállapítottat hagytam meg), így jobban kijön a kavicsok alakja. 

A szem

Beküldve 2006/03/22·4197 olvasás·Szerző Sefi
 A hónap képe
2006, március

Ha fotózni szeretnénk, a rossz idő nem lehet akadály. Minden csak elhatározás kérdése. Persze az évszak behatárolja a lehetőségeinket, hiszen így tavasz elején a természet még csak ébredezik, és nem mutatja igazi arcát. (ez egy kicsit lírai lett...) A Nemzeti Színház körül sétálva, már régebben észrevettem ezt az érdekes mintázatú követ, amit a parkban helyeztek el. Nem tudom, hogy szándékosan választották-e ki ezt a követ, vagy csak véletlen, hogy pont ez került a parkba. Mindenesetre már első ránézésre is megfogott az érdekes minta és az emberi bőr színére emlékeztető árnyalata. Minál tovább nézegetem ezt a képet annál több részletet, alakot és formát látok meg benne. A legjobb az egészben, hogy bármikor vissza lehet menni újabb képeket csinálni, hiszen a szikla nem fog elszaladni.

Prérifarkas a bölénytetemnél

Beküldve 2006/01/29·14704 olvasás·Szerző PusztaiL
 A hónap képe
2006, január
Téli Yellowstone. Egy állat halála másoknak ünnep. Egy-egy bölénytetem sokaknak biztosítja a túlélését. Ünnep ez. A tetem, melyeket főként a nemrégiben visszatelepített farkasok ejtenek el, nem csak nekik, de prérifarkasoknak és hollók egész seregének is táplálékul szolgál.
De nem csak a friss zsákmányból lesz eledel. Van egy hely, ahol minden éven megpróbálnak a bölények átkelni a folyó jegén. Három-négy példány alatt beszakad a jég, és belefulladnak a jeges vízbe. Ami kiáll belőlük, azt farkasok eszik meg, majd pedig tavasszal, amikor olvadásnak indul a tömérdek hó, a téli álmukból felébredő medvék gyülekeznek lentebb azon a helyen, ahová a víz a bölénytetemeket viszi. Ők ekkor lakmároznak belőlük. 
Aznap, amikor útnak indultunk körbejárni a parkot, a vezetőnk, Dave, körbekérdezett, hogy öltek-e a farkasok az elmúlt napokban. A napi túra során látogatást akartunk tenni a tetemeknél, hátha lencsevégre sikerül kapni a néhány ragadozót. Az a hír járta, hogy aznap reggel terítettek le egy bölényt. El is indultunk abba az irányba, de az egyik kanyar után Dave hirtelen félrehúzódott. Az út másik oldalán egy pár nappal korábbi vadászat eredménye feküdt, és egy prérifarkas lakmározott a kissé már fagyos húsból.
Óvatosan leszálltunk a motoros szánról, és előhalásztuk a felszerelést. A prérifarkas közben gyanakvóan figyelt. Minden elvétett hirtelenebb mozdulatra odébbugrott, de az éhség erősebb volt, és pár perc múlva visszatért az ennivalóhoz. A 400/5.6 és az 1.4x telekonverter jó szolgálatot tett: nem kellett a túl közel menni hozzá. 

Angyali Üdvözlet

Beküldve 2005/12/28·6230 olvasás·Szerző Bajusz Huba
 A hónap képe
2005, december


Angyali Üdvözlet (Óföldeák) Canon 5D, ISO 200, 24-105L IS, F 8, 1/320s

Évtizedek óta szórakozásból fotózom, szerencsére sohasem kellett ebből élnem. Másik szerencsém, hogy a sportrepülést is hobbiként művelhetem. ( Így is tagja lehettem az 1999 évi UL VB győztes Magyar Csapatnak) Sinus UL 912 repülővel repülök. (http://www.ultralight.hu/ )  .

Természetesen e két dolog olyan lehetőséget ad a kezembe, hogy fotóimon a madár perspektívát kihasználva mutassam be az adott témát.

Bőségesen tanulmányoztam  http://www.yannarthusbertrand.com/index_new.htm és hasonló fotósokat mire kialakult kezemben és a fejemben az a technika, ahogyan mai légifotóim születnek. A légifotózás repülőből nem olyan egyszerű, mint azt gondolhatnánk. Ahhoz tudom hasonlítani, mint amikor az autóvezető feladata a földúton, menet közben, kinyitott ablaknál az út mentén elsuhanó dolgokról jó képeket készíteni. Számtalan fotós barátomat reptettem már és bizony otthon kiderült, hogy nagyon kevés az igazán használható kép. A fényképezőgépet előre pontosan be kell állítani, mert az elsuhanó pillanat közben nincs idő utánállítani, korrigálni. Persze a gyors sorozatra alkalmas fényképezőgépek már nagy segítséget jelentenek.

Hogyan is készült ez a kép? Nem egy véletlen alkalommal.

Számtalan légifotóm van, ahol a fények-árnyékok nem az igaziak. Az utóbbi időben (némi csillagászati alapokkal felvértezve magam) régebbi képeimet újra elemeztem és a legszebb építményeket tervezett időpontban újrafotózom. Ma már tudom, hogy a korábbi kép-exif alapján pontosan kalkulálható, hogy az év mely napjain érdemes ott lenni legközelebb a repülőgéppel. Naponta legfeljebb egy óra áll rendelkezésre a megfelelő napállású kép elkészítéséhez. És perzse az időjárás is fontos. Sajnos a párás idő, vagy akár távoli felhőzet az alacsony napállású légifotók készítését sokszor lehetetlenné teszi.

Ez a kép is így készült. Korábban már ismertem a helyet és fotóztam is. Rajta volt a "listán", hogy merre érdemes elindulni aznap naplemente előtt. Már a szegedi repülőtéren a felszálláskor ez volt a cél. Pontos időben érkeztem. Jók voltak a fények. Egy szokásos tájékozódó kör a templom felett és megvan a fények árnyékok optimális iránya. Utána még két kör a magasság (nézőpont) belövéséhez, hogy a torony olyan helyre essen, ahol nincsenek zavaró építmények a háttérben. Ez a XVI századi erőd templom Óföldeák falu közepén áll. (Aki nem látta még, merem ajánlani egy kirándulás célpontjának valamikor. )

Ekkor érdemes mégegyszer ellenőrizni a fényképezőgép beállításait (ISO 200, Tv 320s, manuál fókusz - már 105-ös telével is 0.02s alatt gyakori a bemozdulás a repülőgép rezgése miatt. Ma már mindig sorozatot vagy több képet készítek a bemozdulás keserű tapasztalata miatt. Egy próbalövés és utána szoktam kinyitni az ablakot ilyen metsző hidegben. Még egy pillantás a repülő sebességmérőre (legalább 120-130 km/h legyen). A repülőm pontosan ki van trimmelve, hogy elengedett kormánnyal is tudja tartani az előzőleg belőtt kört és így nyugodtan jöhet két-három sorozat. Erről a templomról aznap 4 körben 20 expo készült.

Aztán indulás Mártély és a Csaj tó irányába de onnan már elkéstem aznap, kevés volt a fény. Irány hazafelé, hogy sötétedés előtt visszaérjek a reptérre.

Persze azért út közben készült még néhány sorozat más természeti érdekességekről, fákról, árkokról, tavacskákról és mezőkről. Ezek egy része későbbi új képek próbaképeinek tekinthetők.

Az elkészült kép remélem szerintetek is illik az Ünnepi hangulathoz.

Örvény

Beküldve 2005/11/25·4406 olvasás·Szerző Sefi
 A hónap képe
2005, november

Ez a kép már nagyon régen megfogalmazódott a fejemben, de eddig még nem sikerült elkészíteni. Az elképzelésem az volt, hogy a hosszú záridővel fehér fátyolosra varázsolt csobogó dinamikáját valami más mozgással, bemozdulással pótoljam.

Nos az előző hétvégén több órát kóboroltam a Mecsekben, amíg ráakadtam erre a kis patakra és azon is erre a csobogóra. A hosszú záridőt egyrészt az objektív f/16-ra rekeszelésével, másrészt a polárszűrő használatával sikerült elérnem. A szűrő segített a csillogások megszüntetésében és a színek kiemelésében is.

Nem hiába cipeltem magammal a fotós hátizsákot, a kellemes túra mellett végre sikerült ez a képet is elkészítenem. Hogy mennyire az utolsó pillanatban történt mindez, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy másnap reggelre leesett az első hó…

A webhelyet a Drupal - egy nyílt tartalomkezelő rendszer - működteti