Szálkereszt fókuszálás

Az autofókusz rendszerek megjelenésével sötét idők köszöntöttek azokra a fotósokra akik manuális objektíveket használnak. A mattüvegekről eltűntek a pontos fókuszálást segítő törőékek, mikroprizmák és helyüket a pirosan felvillanó AF pontok vették át. A professzionális fényképezőgépeknél megmaradtak a cserélhető mattüvegek, és a kínálatban még szerepelnek is a törőékes üvegek, de a "hétköznapi" amatőr felhasználásra szánt gépeknél ez már nem opció. (Sőt a kis jóindulattal professzionálisnak nevezhető EOS 5D mattüvege ugyan cserélhető, de a kínálatban nincs törőékes vagy mikroprizmás opció).

A probléma feloldására a találékony amatőrök számos megoldással rukkoltak elő. Van aki analóg gépek törőékes mattüvegét vágja, reszeli bele a gépébe. A Canon EOS gépek tulajdonosai pedig használhatnak egy emulátort ami elhiteti a gép AF rendszerével, hogy AF objektív van a vázon és ez működésre bírja a fókusz visszajelzést.

Azonban van egy módszer, ami bár jól használható a pontos fókuszálásra, mégis valamilyen okból a feledés homályába veszett. Ez a módszer a szálkereszt fókuszálás (reticle focusing).

A szálkereszt fókuszálás működésének megértéséhez két dologgal kell tisztában lennünk. Az egyik a legtöbb fotós által ismert parallaxis fogalma. Ha ugyanazt a tájat különböző irányokból nézzük, akkor a nem egyvonalban lévő tárgyak egymáshoz viszonyított pozíciója látszólag megváltozik. A másik pedig az a tény, hogy amikor fókuszálunk, akkor az objektív által vetített éles képsíkot mozgatjuk előre hátra addig, amíg az élesnek nem látszik a mattüvegen. Ha a vetített éles képsík a mattüveg előtt vagy mögött helyezkedik el akkor a kép életlen.

A szálkereszt fókuszálás során a parallaxis segítségével állapítjuk meg, hogy vajon az objektív által vetített éles kép és a mattüveg valamelyik jól látható eleme (AF pont, szálkereszt vagy akár egy szál szösz) egy síkban vannak-e.

Elsőnek állítsuk be a fókuszt szemre, majd fejünket mozgatva nézzünk jobbról majd balról a keresőbe, ha a fókusz nem pontos akkor azt látjuk, hogy a keresőben látható képen lévő (általunk kiválasztott) részlet és a mattüvegen található szálkereszt, Af pont, szösz egymáshoz képest elmozdulnak. A fókuszt addig állítsuk amíg ez az elmozdulás megszűnik, vagy minimális lesz. (Azoknál a gépeknél ahol nem a mattüveg tartalmazza az AF pontokat (pl. 20D) ott mindig látható lesz egy kis parallaxis.)

A módszer akkor működik a legjobban, ha a gép állványon van és az sem árt ha minél nagyobb a kereső nagyítása. Ha tehetjük használjunk keresőnagyítót, pl. Canon gépekhez a Magnifier S-t vagy egy nagyítós szögkeresőt. Gyakorlással és pontosan a szemünkhöz állított kereső dipotriával azonban nagyító nélkül is megfelelő eredményt érhetünk el. A pontosságot nem befolyásolja az, hogy a kereső melyik részén nézzük parallaxist és ami a legfontosabb, olyan helyzetekben is működik amikor más fókuszálást segítő módszerek csütörtököt mondanak.