Képek amelyek megváltoztatták a világot III.
Sokan úgy gondolják, hogy a fényképezés korát két korszakra lehet felosztani: Adams előtt és Adams után. Adams előtt a fényképezést nem tekintették művészetnek. Emiatt aztán a korabeli fotográfusok megpróbálták képeiket minél festményszerűbbé, művésziesebbé tenni. Olyan kétségbeesett módszereket ötöltek ki, mint a petróleum zselé objektívre kenése, vagy a negatív felületének tűvel karcolása. Aztán jött Ansel Adams és a fotográfusok túlléphettek művészeti kisebbségi komplexusukon.
Adams szemtelenül kijelentette, hogy a fotográfia a "valóság ragyogó költészete", elvetette a képmanipulációkat, mivel azokat egyszerűen más művészeti formák majmolásának tekintette. Helyettük a "tiszta fotográfia" igéjét hirdette. Abban a korban, amikor a kisméretű "point and shoot" fényképezőgépek a hétköznapi emberek szemében hihetetlen gyorsasággal váltak eggyé a fényképezés fogalmával, Adams és társai ragaszkodtak a nagyformátumhoz és lelkesen cipelték magukkal hatalmas fényképezőgépeiket. Végül is Adams képei változtatták a fotográfiát szépművészetté. Mi több képei közvetlenül formálták azt, ahogy az amerikaiak az országuk vadonjairól vélekednek, és hogy mit tesznek azok védelméért.
Adamsnak a természet iránti elkötelezettsége nem ért véget a tájképek elkészítésével. 1936-ban az egyik legrégebbi és legtekintélyesebb természetvédelmi szervezet a Sierra Club Adams-ot bízta meg azzal, hogy Washingtonban lobbizzon a Kings Canyon természetvédelmi területté nyilvánításáért. Adams a törvényhozók és Harold Ickes, az akkori belügyminiszter előtt a Sierra Nevadában készült képeivel támasztotta alá a Sierra Club érveit. A bemutató meggyőző volt, négy évvel később (a törvényhozás már akkor is igencsak lassú volt) a King Canyon-t természetvédelmi területté nyilvánították.
Adams bemutatkozásának azonban további eredményei is voltak, Harold Ickes nem sokkal később felkérte, hogy készítsen képeket az amerikai nemzeti parkokról a belügyminisztérium számára. Ezen projekt keretében 1941 és 1942-ben Adams szinte az összes nemzeti parkban járt és számos képet készített. Ezen közül a képek közül az egyik legismertebb a "The Tetons - Snake River" című képe, amely tökéletes példája azon lélegzetelállító tájképeknek, amelyek elválaszthatatlanul kötődnek Ansel Adams nevéhez.
Annak aki közelebbről is meg szeretné ismerni Adams munkásságát, annak a következő könyveket ajánlom a figyelmébe.
http://www.amazon.com/Ansel-Adams-Classic-Images/dp/0821216295
http://www.amazon.com/Yosemite-High-Sierra-Ansel-Adams/dp/0821221345
http://www.amazon.com/Americas-Wilderness-Photographs-Ansel-Adams/dp/0762413905
http://www.amazon.com/Ansel-Adams-Trees/dp/0821277529
http://www.amazon.com/Ansel-Adams-National-Service-Photographs/dp/0896600564
- A hozzászóláshoz belépés szükséges
- 12041 olvasás
Hozzászólások
Hát, ez a megállapítás így tényleg vita tárgyát képezheti.
Adams tényleg korszakalkotó dolgot művelt, amikor kitalálta a zónarendszert, illetve - félretéve a fotográfusok között hobbi szinten űzött szakmai féltékenységet - kiadta a "titkait", illetve maga is kísérletezésre, az általa kitalált rendszer módosítására, tökéletesítésére buzdította kortársait. Igazából azért érdekes a megállapítás, hogy nem tekintették a fotográfiát önálló művészeti ágnak, mert a fotográfia már sokkal korábban elszakadt a festők által annyira közkedvelt témáktól, mint a portré, avagy később a tájkép. (Ami csak azért esik időben későbbre, mert kezdetben a zöldre nem voltak nagyon érzékenyek a nyersanyagok, kicsi volt az árnyalatterjedelem) Az avantgard idején már rengeteg fotográfus elszakadt a hagyományos ábrázolási módoktól és absztrakt fotókat készített, pl Rodchenko az orosz avantgard-ban, és számos nyugat európai művész.
Véleményem szerint a fotográfiát az tette önálló művészi ággá, hogy el tudott vonatkoztatni a valóságtól - aminek a megörökítésére eleve kitalálták ezt a szerkezetet. Amire Adams rájött, az azért inkább "csak" egy technikai jellegű újítás, mint a fotográfia átértelmezése, elismertetése - mindenesetre mérföldkőnek lehet nevezni, az igaz.