NÉHÁNY DOLOG, AMIT A MAGYAR FOTOGRÁFIAI MÚZEUMRÓL ÉRDEMES TUDNI

Mikor és hogyan jött létre?

Három feltételnek kellett teljesülnie, hogy megalakulhasson: 1. 1991-ben az akkori FŐFOTÓ tárgyalójában elhatároztatott, hogy a fényképész szakma megjelent képviselői létrehozzák a majdani fotómúzeum anyagi, szervezeti hátterét biztosító Magyar Fotográfiai Alapítványt. A Budapesti Fényképész Szövetkezet (ma Budapesti Fényképész Rt.) 2 millió, a Magyar Fotóművészek Szövetsége 25.000 forinttal alapította meg, de az alapítványhoz később több fotós cég (Fuji Magyarország Kft., Reanal [ma Reafotó], FORTE, Főfotó [ma Photo Hall], Nikon Kft., Optifort, valamint a Művelődési Minisztérium [ma NKÖM] is csatlakozott, de a fotográfusok, fotót szerető civilek is nagy számban támogatták, határainkon innen és túl. Tizenharmadik éve működik és gyarapodik, rendszeres állami (költségvetési), önkormányzati támogatás híján saját bevételeiből, pályázatokon szerzett pénzekből, szponzori támogatásokból és magánemberek felajánlásaiból. 2. A Bács-Kiskun megyei Tanács múzeumi célokra átépítette (műemlékvédelmi, minisztérumi közreműködéssel)és a múzeumi működés céljára ingyenes használatba adta a város központjában több mint negyven éve romosan álló volt ortodox zsinagóga-épületet. 3. Így vált lehetővé, hogy a Magyar Fotóművészek Szövetsége 1958 óta múzeumalapítási szándékkal gyűjtött Fotótörténeti Gyűjteményének 73.000 tétele végre méltó elhelyezést nyerhessen, s tovább bővülve, a korábbinál magasabb színvonalon, valóban múzeumként funkcionálhasson. Mit gyűjt a fotómúzeum? Mint országos gyűjtőkörű szakmúzeum, az egyetlen, kizárólag fotográfiák őrzésével, gyűjtésével, kiállításával foglalkozó közintézmény, természetesen, mindenekelőtt fényképeket. A mára már az egymillió darabot is meghaladó gyűjteményében a legelső dagerrotípiát még 1840-ben fényképezték, a legutolsó bekerült kép dátuma 2004. június 18., de mire ezeket a sorokat olvassák, lesz még ennél kortársabb is. Ebből mindjárt kiderül az is, hogy a Fotómúzeum – bár elsősorban fotótörténeti és fotóművészeti szempontokat érvényesít archívumának fejlesztése során – nem felejti el, hogy a ma fényképeinek holnapra történeti értékük is lesz, ezért folyamatosan kapunk, veszünk, cserélünk neves kortárs szerzőktől is műalkotásokat. De a Magyar Fotográfiai Múzeum nemcsak műtárgyként kezelendő fotóművészeti alkotásokat gyűjt. Nagyon jelentős az a fotóarchívuma, amely 120 témakör köré csoportosítva, több százezer fényképet kínál a médiának, könyvkiadóknak, fotót használó reklámcégeknek, speciális témákat kutatóknak.

Magyar fotókat őriz, vagy egyetemes érvényű képeket?

Mindkettőt, de eltérő szempontok szerint. Magyar kollekciójában teljességre törekszik, azaz minden korból, minden irányzatból, minden fontosabb szerzőtől őriz fotókat, sőt teljes hagyatékokat. Az egyetemes fotográfiából viszont, mivel financiális lehetőségei korlátozottak, csak véletlenszerűen tud vásárolni, cserélni kiemelkedő alkotásokat. A fotómúzeumban őrzött legnagyobb hagyatékok szerzői Aczél Márta, Angelo, Angyalfy Andor, Balogh Rudolf, Bárány Nándor, Bence Pál, Berekméri Zoltán, Berendi Ferenc, Bojár Sándor, Czeizing Lajos, Csörgeő Tibor, Divald Károly, Eke Mihály, Escher Károly, Faix Jacques, Fejes László, Gink Károly, Gönci (Frühof)Sándor, Haller F. G., Hevesy Iván, Holics Gyula, Járai Rudolf, Kálmán Kata, Kankovszky Ervin, Kárász Judit, Kerny István, Kinszki Imre, Klösz György, Koffán Károly, Korschelt Miklós, Langer Klára, Lapu Ferenc, Lipthay József, Mai Manó, Máté Olga, Pécsi József, Redner Márta, Reismann Marian, Reismann János, Réti Pál, Rév Miklós, Rosti Pál, Rozsda Endre, Sándor Zsuzsa, Schermann József, Seidl József, Sevcsik Jenő, dr. Sólyi József, Sugár Kata, Szakál Géza, Szászvárosi József, Székely Aladár, Szöllősy Kálmán, Sztály János, Tokaji András, Tomori Ede, Vadas Ernő, Vadas Jolán, Vajda Ernő, Vámos László, Vecsényi (Wetschka) István, Veress Ferenc, Vydareny Iván, Zajky Zoltán, Zinner Erzsébet.

Mikre a legbüszkébb gyűjteményéből?

Elsősorban a Magyarországról elszármazott, de külföldön ismertséget szerzett fotósok képeire. Jelentős anyagot mondhatunk magunkénak André Kertésztől, Moholy Nagy Lászlótól, Kepes Györgytől, Robert és Cornell Capától, Paul Almásytól, Brassaitól, Munkácsi Mártontól, Lucien Hervétől, Ata Kandótól, Nicolas Müllertől, Haár Ferenctől, Berkó Ferenctől, Besnyő Évától, Lőrinczy Györgytől, Mari Mahrtól, Sylvia Plachytól, Szathmári Pap Károlytól, Aszmann Ferenctől, Blüh Iréntől, Kálmán Bélától, Marton Ervintől és másoktól. Nem kisebb becsben tartjuk a legkiválóbb Magyarországon maradt fotográfusok munkáit, így Pécsi Józsefét, Balogh Rudolfét, Escher Károlyét, Angelóét, Máté Olgáét, s mellettük még félezernyi alkotóét. A kortársak közül Féner Tamás, Korniss Péter, Kerekes Gábor, Balla Demeter, Benkő Imre, Bánkuti András, Sára Sándor, Baranyay András, Gellér B. István, Szilágyi Lenke, Tóth György, Jokesz Antal, Bozsó András, Fejér Ernő, Gábos Kálmán, Jankovszky György, Kemenesi Zsuzsa és mások képeit őrizzük klimatizált raktárainkban. Az utóbbi évtized sajtófotó kiállításainak anyaga is a fotómúzeumban került megőrzésre. Fotós adatbázisaink mintegy negyvenezer magyar fotóst, fotográfust, fényképészt és a művészeti ággal, szakmával kapcsolatban álló személyt tartanak nyilván, életrajzi adataikkal, munkásságuk részleteivel együtt. Az egyetemes fotográfia alkotói közül megtalálhatják nálunk Josef Sudek, Frantisek Drtikol, Albert Renger-Patzsch, Henri Cartier-Bresson, Erna Lendvay-Dircksen, Roman Vischnac, Dmitrij Baltermanc, Jevgenyij Haldej fotóinak némelyikét. De nincs vége. Most fejlődő különgyűjteményünkre is büszkék lehetünk, amely a Fotóhungarikák nevet viseli, s a valaha vagy mostanában Magyarországon fényképezett külföldi fotósok magyar vonatkozású képeit sorakoztatja egymás mellé. Erich Lessing, Mario de Biasi, Ara Güler, Ferdinando Scianna, Chim, Jindrich Streit, Sarah Moon, Eva Rubinstein, Inge Morath, a már említett Cartier-Bresson és még sokan, sok nép fiai juttatják el archívumunkba magyarországi látogatásuk emlékeit.

Hogy mit gyűjtünk még?

Csak címszavakban sorolom: eredeti negatívokat, fényképezőgépeket és a képek készítéséhez szükséges valamennyi felvételi-és labortárgyat, ezek közül is kiemelt fontosságot tulajdonítva a magyar gyártású vagy fejlesztésű eszközöknek, valamint azoknak, melyekhez fotótörténeti, kultúrtörténeti érdekesség kapcsolódik. Gyűjtjük még neves fényképészek relikviáit, kiállítási érmeket, díjakat, levéltári dokumentumokat, kéziratokat a fényképezés egészéről, könyveket, kisnyomtatványokat, fotós bélyegeket és levélzárókat, a fotográfiai reklám megannyi hordozóját, hang-videó-, CD-és egyéb hordozókon rögzített visszaemlékezéseket, interjúkat, portrékat a fényképészet köréből, könyveket, albumokat, kiadványokat. Jelentős a fényképezést megelőző optikai és egyéb tárgyakból álló prefotográfiai gyűjteményünk is, amelynek darabjai a látás kultúrtörténeti fejlődésének megannyi fontos állomását jelentik (laterna magicák, zootrópok, traumatrópok, kinórák, árnyképek …)Fontos technikatörténeti különgyűjteményünk, ahol a fotográfia folyamatos változásának dokumentumait őrizzük. Több, mint 120 különböző eljárást tudunk eredeti alkotásokkal szemléltetni, a dagerrotípiától, talbotípiától a heliochrómián, autochromon át a woodburry típiáig. Képeslapgyűjteményünk közelíti a százezret. De félig tráfásan, félig komolyan mindig elmondom, hogy a Fotómúzeum legelsősorban barátokat, jóakarókat gyűjt, mert ebből a műfajból lényegesen kevesebb van, mint fotótörténeti emlékekből.

Mit csinál még a Fotómúzeum?

Gyűjti, konzerválja, restaurálja, tudományosan feldolgozza, kiállítja, digitalizálja a fenti gyűjteményi elemeket. Ezen kívül könyveket ad ki, évente négy-öt monográfiával gyarapítva a magyar fotós szakirodalmat. Tudományos kutatókat segít, egyetemisták tanulmányainak gyakorlati terepe, felhalmozott tudásával segíti a hozzá forduló más múzeumokat, gyűjteményeket, magángyűjtőket. Maga is végez alapkutatásokat, fejleszt adatbázisokat. Élenjár a fotó műtárgy voltának elismertetésében, külföldi társintézményeivel, kutatókkal, fotósokkal tart napi kapcsolatot. Évente nyolc-tíz kiállítást rendez a múzeumban, ugyanannyit más helyszíneken, valamint négyet- ötöt külföldön. Harmadik éve dolgozik azon, hogy teljes gyűjteményét, szolgáltatásainak mindegyikét elérhetővé tegye az interneten is.

Hol van a múzeum?

Kecskeméten, Budapesttől 80 km távolságban a város főterén, egy eredetileg a 18. században épült volt postakocsi lóváltóállomás, majd Ét- és Táncterem a Pistához néven működő közérzet- növelő intézmény, utoljára ortodox zsinagóga műemlék épületében.

Mikor látogatható?

Egész évben, hétfő és kedd kivételével minden nap 10 és 17 óra között, a téli időszámítás idején egy órával korábban zár.

Honnan szerezhető róla ennél több információ?

Személyesen, levélben, telefaxon, telefonon, emailen, és internetes honlapunkról. Aki személyesen akar megkeresni bennünket, az jól teszi, ha ezt a címet jegyzi meg:
H–6000 Kecskemét,
Katona József tér 12.

Ha levelet írna szívesebben, válassza postafiókunkat:
H–6001 Kecskemét, Pf. 446.
Fax-számunk: 36/76/508-259

Nem szeret írni? Megértjük.
Telefonszámaink: 36/76/483-221, vagy 36/76/508-258
Email címünk: fotomuz@c3.hu
Honlapunkat pedig a http://www.fotomuzeum.hu/ címen böngészhetik.

Jelenleg több mint húszezer fotónk és sok adatbázisunk is kutatható már a http://www.fotoklikk.hu/ portálon keresztül.