Kodály Zoltán (1886-1967) fényképei a Magyar Fotográfiai Múzeumban – bevezetõ

Kodály Zoltán Kecskemét szülöttje. Büszke is rá városa, hiszen még életében elnevezett róla egy ének-zenei általános iskolát, amely a Kodály által kidolgozott pedagógiai módszerek szerint oktatta és oktatja ma is a zenét az iskolásoknak. Halála után pedig helyet adott a Kodály Intézetnek, amely töretlenül ápolja névadójának hírnevét és központját alkotja a Kodály életmû kutatásnak; szobor is készült, s állt, míg állhatott a fõtéren.

De mi köze volt ezen túl Kodálynak Kecskeméthez? Édesapja itt volt állomásfõnök, mikor anyja a világra hozta, de nézzük hogy ír errõl Kodály: „Véletlen, hogy épp Kecskeméten születtem. És mégis van valami ami kecskemétivé tesz. Féléves koromban tovább sodort innen a sors. Mint cseperedõ diákot hozott vissza egyszer atyám, hogy megmutassa szülõvárosom. Amint az utcákat jártuk atyám megállt egy ablak elõtt és csak ennyit mondott: itt láttam meg elõször édesanyádat. Ha semmi egyéb, az az érzés, amely e pillanatban atyámat elfoghatta kecskemétivé tesz engemet”. (Kodály Zoltán: Kecskemét, In: Kodály Zoltán: Visszatekintés, harmadik kötet, Budapest, Zenemûkiadó, 1989, 496. old.)

Kodály Zoltán élete és munkássága jól ismert, ellentétben az élete folyamán róla készült képekkel; Kodály „szerencsés volt”, jó fotográfusok fényképezték.

Az MFM több mint kétszáz darab fotográfiát õriz róla, olyan alkotóktól mint például Koffán Károly, Werner Irén, Gink Károly, Langer Klára, Zinner Erzsébet, Reismann Marian és az életének több évét mûvészi attitûddel végigfényképezõ Vámos László.

Ezen fényképek közül kiemelkednek Gink Károly és Molnár Edit mesterien bevilágított, a spontaneitás erejét sugalló felvételei, valamint Vámos László számos képbõl álló sorozata, amelyrõl a fényképésztárs Gink így vallott kiállításmegnyitó-beszédében: „Ezekbõl a képekbõl érzem, hogy Vámos nem egy felületes fotográfiai délután alkalmával készült felvételeket mutat itt be, hanem hogy ezzel az emberrel szinte együtt élt, ezt az embert gondjaiban, bánatában, örömeiben is, napokon, heteken keresztül kísérte. Ezekben a képekben benne van az a nagy tisztelet, az az emberi alázat, ahogy Vámos László Kodály Zoltánt tisztelte, szerette.” (Gink Károly: Egy kiállítás megnyitója elé, 1969)

Ilyen képtömeg láttán felmerül a kérdés, vajon Kodály hogy tûrte a szinte állandónak tûnõ sürgölõdést maga körül, hiszen híres volt zárkózottságáról, szûkszavúságáról. A Magyar Fotográfiai Múzeumban fényképész gyakorlatát töltõ Novák Piroska egy anekdotája erre válasz lehet. Piroska nagyapja kísérte Kodályt a Kecskeméti Ének-zene Általános Iskola avatásakor; az avató ünnepségek után elmentek ebédelni, s mikor már javában zajlott az étkezés, megjelent egy kisfiú Pajtás fényképezõgéppel a kezében, s megkérdezte Kodályt, hogy készíthet-e pár felvételt róla. Kodály félbeszakította étkezését, és igent mondott. A kisfiú megkérte Kodályt, hogy akkor fáradjon ki az épület elé, mert itt bent nincs elég fény a fotografáláshoz. Kodály ebbe is belegyezett, kimentek, a kisfiú kattintott egyet, majd visszamentek folytatni az ebédet. Alig telt el pár perc, a kisfiú fülig pirulva visszament, s közölte: „Kodály bácsi, rajta maradt az objektíven a sapka”, Kodály értette – hiszen õ maga is amatõr fotós volt *– s megint kiment az épület elé, hogy a kisfiú végre sikeresen lefényképezhesse. *(ifj. Bartók Béla visszaemlékezése, In: Így láttuk Kodályt, Budapest, Zenemûkiadó, 1982, 29. old.)

Hogy mi lett a kisfiú által készített képpel, nem tudjuk, de egy biztos: reméljük, hogy ezen a cd-n szereplõ képek hozzá tesznek valamit az érdeklõdõk már kialakult, vagy kialakuló félben lévõ Kodály képéhez.

Tóth Balázs Zoltán, a Magyar Fotográfiai Múzeum munkatársa

Impresszum:

Kodály Zoltán (1882-1967) fényképei a Magyar Fotográfiai Múzeumban

Készült Kecskemét MJV Polgármesteri Hivatala Oktatási és Kulturális Osztályának támogatásával

© képek: Angelo, Ata Kandó, Bojár Sándor, Forrai Zoltán Friedmann Endre, Gink Károly, Kemény László, Kertész Gyula Koffán Károly, Kotroczó István, Langer Klára, Liebmann Béla Markó Ödön, Molnár Edit, Nagy Zsolt, Papp Jenõ, Redner Márta Reismann Marian, Rév Miklós, Schwanner Endre, Sziklai Dezsõ, Vámos Lászó, Werner Irén, Zinner Erzsébet és jogtulajdonosaik

© szöveg: Tóth Balázs Zoltán

Angol fordítás: Perfekt Fordító Iroda
Reprodukció, képfeldolgozás: Endre Csaba, Per Bjerre, Salánki Szabolcs, Tóth Balázs Zoltán, Uhl Veronika
Borítóterv: Fehér Kálmán, Uhl Veronika

Korongon: Vámos László: Kodály Zoltán "80. születésnap" (1962) Borítón: Vámos László: Kodály Zoltán a Mátrában (1961) részlet
Angelo: Kodály Zoltán portréja (1936) részlet
Forrai Zoltán: Kodály Zoltán (1965) részlet

Magyar Fotográfiai Múzeum, 2005
Felelõs kiadó: Kincses Károly, igazgató
Nyomás: Color Fotó Digital Kft.