Néha gyanús, ha egy más területen sikeres alkotónak „csak úgy”, mellékesen készített munkáit mutatják be. De az élete nagy részét filmkamerák mögött, rendezői székben, majd a legjobb kulturális tévé díját elnyerő Duna Televízió elnöki íróasztalánál töltő Sára egyéb teendői mellett, jelentős, autonóm fotós életművet is létrehozott. Sára Sándor állóképeket jobbára csak magának készít és készített az utóbbi évtizedekben. Bár életét végigkísérte a fotó, főszerephez mégsem jutott soha. Filmes, mozgóképes szemléletét ugyanakkor erősen meghatározta az a komponálási, képszerkesztési rend, mód, amit az állóképeknél megtanult, gyakorolt

Amiképpen azt dokumentum- és játékfilmjeiből tudjuk, főleg az emberek érdeklik. A fotókon is. Ez legpontosabban korai szociofotóin és időskori indiai képein követhető nyomon. A fotós életmű két pillérét jelentő munka fél évszázadnyi távolságból rendezi keretbe Sára fotós életművét, és mutatja meg, mennyire következetes utat járt be az alkotó. A főiskolai felvételijére készült szociofotóitól, majd fekete-fehér fénykísérleteitől a cigányok, idős falusi emberek között, Erdélyben készített szociofotóiig, illetve nagyléptékű tájképeitől, filmes motívumfotókon át a portréfotóiig, fotós munkásságának minden műfaja helyet követel a magyar fotográfia történetében is. Ezt igazolta nagy sikerű kiállítása a Magyar Fotográfusok Házában, valamint a képeiből összeállított fotóalbum is.

A képek a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből kerültek a kiállításra.