KertĂ©sz Ă©s Brassaï elĹ‘tt. A modernizmus gyökerei a magyar fotográfiában
BrĂĽnn, Moravska Galeria
A 19. és 20. század fordulóján a magyar fotóban is két ellentétes irányú folyamat zajlott. A hivatásos műtermi fényképészet hanyatlott,
ugyanakkor erősödni kezdett az addig nem számottevő műkedvelő fényképészet. Ekkor kezdett kialakulni a mai értelemben vett
művĂ©szfotográfia. Magyarországon a századfordulĂłtĂłl az ezerkilencszázhĂşszas Ă©vek vĂ©gĂ©ig az Ăşn. festĹ‘i stĂlus, a piktorializmus volt az
egyetlen hivatalosan is elfogadott irány. Ez a folyamat vezetette a húszas évek közepére megerősödő, saját nyelvet találó, többfajta
stĂlusban megjelenĹ‘ modern magyar fotĂłművĂ©szethez. Szinte mindennek ebben a periĂłdusban volt a csĂrája, kezdemĂ©nye, amibĹ‘l
idővel kialakulhatott az önálló, a képzőművészetről végleg leszakadó fotográfia.
Ezt az idĹ‘szakot, az 1900-as Ă©vek elejĂ©tĹ‘l eltelt negyed századot tekinti át a kiállĂtás Ă©s a magyar/angol nyelven kiadott kötet. ElsĹ‘
képei még azt a megmerevedett műtermi világot mutatják, amelynek tagadásaként létrejött a piktorialista művészfotó, utolsó képei
pedig már a manipulálatlan, csak a látvány erejĂ©ben bĂzĂł modern fotográfiát láttatják. A kĂ©pek önmagukban is Ă©rdekesek, figyelemre
méltóak, de a válogatásnál azt is figyelembe vettük, hogy a korszak egészét, a változások irányát, tendenciáit is megmutassuk.