A Vasárnapi Ujság és a fotográfia kapcsolata

A magyarországi fotókultúrában nagy jelentőséggel bír az 1854 és 1921 között megjelent Vasárnapi Újság című hetilap. A lapban található tényeket szinte egyetlen, – a korszakkal foglalkozó – fotótörténeti könyv vagy tanulmány sem nélkülözheti. Fennállásának 68 esztendeje alatt végigkísérhetjük a fotográfia sajtóbeli elterjedését a metszetektől egészen a háborús riportokig.

1854-ben a politikai élet enyhülésével nyílt lehetőség arra, hogy Heckenast Gusztáv nyomdásznál megjelenjék a Vasárnapi Újság. A lapot Pákh Albert (1823–1867), Jókai Mór (1825–1904) és Gyulai Pál (1926–1909) indította útjára, akik egy olcsó, illusztrált, enciklopédikus lapot kívántak létrehozni. Pákh Albert főszerkesztő halálakor, az akkor huszonhét éves Nagy Miklós (1840–1907) került a főszerkesztői székbe, majd 1905-től a lap megszűnéséig Hoitsy Pál vette át az irányítást.

A Vasárnapi Újság fennállása alatt megjelenő képek technikai szempontból három fő csoportra oszthatók. Az első tíz évben csak rajzokról vagy festményekről, illetve metszetekről készültek és jelentek meg metszetek. Átmeneti szakaszt jelentett ezután a rajzok és festmények mellett már a fényképekről is készült metszetek közreadása. Végül a metszetek számának csökkenése mellett megjelennek a kliséről nyomtatott fényképek. A Vasárnapi Újságot 1884-ig kizárólag metszetekkel illusztrálták.

Az első, bizonyíthatóan fénykép után készült fametszet 1864 februárjában jelent meg az újságban. A fénykép a „Képek a hazai népéletből” című sorozat XXXVIII. képe, és a mohácsi népviseletet ábrázolja. Nincs feltüntetve a fotográfia készítője, és a fametsző sem szignálta munkáját. Technikailag ez csak annyi változást jelent, hogy a klisé alapjául szolgáló kép eredeti példánya nem rajz vagy festmény, hanem fénykép. Így továbbra is magán viseli a fametsző látásmódját és tehetségét, valamint a metszés technikai hiányosságait.

A fényképek nyomtatásban való elterjedése előtti időszakban, többnyire Ellinger Ede és Koller Károly fényképeiről készültek a metszetek. Az 1884. év, illetve a Vasárnapi Újság 48. száma fordulópontot jelentett, hiszen ettől kezdve már nem csupán metszetekkel dolgoztak.

A fényképek megjelenése alapvetően átalakította a lap vizuális megjelenését. A metszetek fokozatos háttérbe szorulásával párhuzamosan egyre több fénykép került az újságba, és a rajzok is közvetlen nyomtatásban jelentek meg. A fényképezés technikai fejlődésével kialakult a pillanatképek készítésének lehetősége, majd a kilencvenes évektől megjelent a fotóriport is. Az önálló fotóriporteri tevékenység a magyar sajtótörténetben csak az első világháború idején, e lap hasábjain született meg, és elsősorban Balogh Rudolf és Jelfy Gyula nevéhez fűződik.

Az utolsó lapszám 1921 decemberében jelent meg, megszűnésére utaló közlemény az utolsó számokban sem található, valószínűleg anyagi okok miatt ért véget a magyar sajtó- és fotótörténet egy kiemelt jelentőségű fejezete..