20.
„A magyar fotográfia történetéből”
Martsa Alajos és művészbarátai
2001, 139 oldal, 76 képpel, 1.980 frt
Egy gyerekkori baleset miatt lett fényképésztanuló, a húszas éves végén több műteremben is megfordult fényképészsegédként.
1935-től két évig Tunéziában dolgozott egy magyar fényképésznél, majd Esztergomban nyitott önálló műtermet. Ez a modern
szellemű portréműterem hamarosan szellemi, művészeti központ is lett. Mivel tagja volt az antifasiszta ellenállási mozgalomnak, a
nyilas hatalomátvételkor Budapestre menekült, távollétében egy bombatalálat nyomán csaknem mindene megsemmisült. 1945-ben az
MKP tagjaként megyei alispán, jelentős szerepe volt a háború sújtotta város újjáépítésének megszervezésében. 1951-től az
esztergomi Városi Könyvtár vezetője. Újabb portrékkal gyarapította gyűjteményét, s felújítva ifjúkori kísérleteit, fotogramokat,
nonfiguratív képeket készített. Fontos volt kultúraszervező tevékenysége is, 1947-ben Ferenczy Bénivel művésztelepet szervezett
Esztergomban. Markáns, meghatározó személyisége volt a város kulturális életének. Műterme több festő, író szellemi műhelye,
találkozóhelyre volt A tanulmányokat Kaposi Endre, Kincses Károly és M. Szűcs Ilona írta.