19.
„A magyar fotográfia történetéből”
Báró Eötvös Loránd, a tudós fotográfus
2001, 204 oldal, 180 képpel, (elfogyott)
Apja kérésére jogot tanult, de érdeklődése a természettudományok felé vonzotta, tanulmánya tárgyául a fizikát választotta. Híres
gravitációs kísérletei világszerte ismertté tették. Kétszázmilliomod pontossággal igazolta a súlyos és tehetetlen tömeg egyenlőségét.
E rendkívül pontos méréseit egy erre a célra szerkesztett műszer tette lehetővé, az Eötvös-inga. Eötvöst már életében elismerték, a
Hold túlsó, a Földről nem látható felén az egyik krátert róla nevezték el. Nagyszerű alpinista volt, hegymászó teljesítményeinek
elismeréséül 1902-ben a Cadin csoport második legmagasabb csúcsát Cima Eötvösnek nevezték el.
Könyvünk a tudós fizikus mellett az utazót, a kiváló sportembert, a hegymászót és elsősorban az igazi fotográfust mutatja be. Eötvös
részben fizikai kísérleteiről, részben hegymászó túráiról rendszeresen készített fényképeket, főként sztereó felvételeket. Ebből a
mindeddig ismeretlen hagyatékból válogat a kötet. A tanulmányokat Gazda István, Kincses Károly, Kis Domokos Dániel és Neidenbach
Ákos írták. A fotográfiákat pedig Eötvös naplóiból, leveleiből vett idézetek kísérik.
A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézettel közös kiadás.