278cinqquindddd_073.jpg

Megtekintve: 25751

Ha valaki bele szeretne kóstolni a hagyományos rollfilmes fényképezésbe, annak kiváló gép, tekintettel a viszonylag alacsony árára (25-30e), és arra, hogy kis utánajárással lehet is szép példányt találni belõle, mivel Magyarországon forgalomban volt. Több észrevételt hallottam arról, hogy az objektívje nem üti meg a kívánt mértéket, fõleg egy Rollei-be épített Tessar-hoz képest. Valóban van különbség a kettõ között, de azért annyira nem rossz a Yashinon. Nálam, ha jól emlékszem, akkor három Mat 124G fordult meg az idõk folyamán, abból kettõt használtam is, de nem vettem észre különösebb hibáját az objektívjüknek. A szemmel láthatóan rossz rajzú példányok vagy a gyártási szórásból erednek, amit kevésbé tartok valószínûnek, vagy abból, ha valaki tisztítás után szakszerûtlenül rakta össze. A keresõje a tükörakna révén jól áttekinthetõ, igen kellemes a képszerkesztéshez, bár a keresõkép lehetne egy kicsit világosabb. A fénymérõje a tapasztalataim szerint nagyon megbízhatatlan, de ha ilyen géppel akar valaki manapság fotózni, akkor valószínûleg nem okozhat gondot egy külön fénymérõ használata. Létezik hozzá nagylátószögû és tele elõtét is, de véleményem szerint nem érdemes használni ezeket. A közelfényképezéshez emlékezetem szerint két erõsségi fokozatú elõtétet gyártottak. A felvevõ objektívre való dioptriás résszel nincs is semmi baj, de a keresõre rakható prizmás elõtéttel sokkal vacakabb a keresõkép, mint a hasonló Rollei termékkel. Egyébként a Yashica típusok bajonettes szûrõ csatlakozása azonos a Rolleiflexhez gyártott I. méretû szûrõkkel(háború elõtti Rollik, Rolleicordok, háború utáni Tessar-os, Xenar-os Rollik és a Rolleiflex T), a napellenzõnél alkalmazott külsõ bajonett szintén. Vásárláskor érdemes B idõre állítva alaposan átnézni a lencséket, mert már több olyan példányt láttam, aminek gombás volt az objektívje. Érdemes megnézni a hosszú idõket 1/10 másodperc alatt, mert némelyik példánynál ezek egy kicsit lustán mennek. Film nélkül felhúzva, fõleg ha üres orsó van a felsõ orsótartóban, furcsa kerregõ hangot ad, de ez nem gond, valami fogaskerék csinálja. Összegezve: kicsit fapadosabb egy hasonló Rolleiflexnél, de elérhetõ áron beszerezhetõek belõle szép példányok. Ha valaki elszánta magát arra, hogy kipróbálja, a Soós Kereskedésben elõbb, vagy utóbb talál is. Megpróbáltam ide illeszteni néhány Internetrõl levadászott tesztet (felbontás középen és a széleken) a szóban forgó objektívekrõl, de sajnos nem ment, mert olvashatatlanná vált.

Osztályzat: 8
Termék: "Yashica Mat 124G" írta: - beküldve: 2005, Szeptember 1. - Osztályzat: ******** 8.00

253Coolpix8400.jpg

Megtekintve: 22855

Amikor tájfotózáshoz alkalmas digitális gépet kerestem, a következõ szempontok vezéreltek: nagy látószög, forgatható monitor, nagy felbontás, kis méret és súly. A Pentax, Canon, Nikon hasonló paraméterekkel rendelkezõ gépei közül végül is az ebben a kategóriában egyedülálló 24 mm-es nagylátószög döntött. A gép használatát nagyon gyorsan megszoktam, a kezelõszerveinek elhelyezése, menüje logikus és könnyen áttekinthetõ. Sajnos nem lehet ugyanezt elmondani a magyar nyelvû kezelési utasításról, abban tovább tartott kiismerni magam, mint magát a gépet megszokni.



A súlyát tekintve könnyû, tartalék akkuval, kártyákkal, porecsettel 1 kg alatt van, ami igen jól jön a hosszabb gyaloglásoknál. A szerkezet masszív, de gyenge pontjaként azért meg kell említeni a kártyát takaró fedelet. Ennél valahogy szeleskedtek a tervezõk, mert ha beleakad az ember keze, akkor bizony elég könnyen kinyílik. A kártyának ez nem számít, mert elég mélyen ül, kivenni is csak egy külön gomb megnyomásával lehet, de figyelni kell, nehogy letörjön a kis mûanyag ajtó. Érdekes módon elõször hasonló benyomásom volt az elemtartó fedelével kapcsolatban is, de azzal a gyakorlatban soha nem volt problémám.



Az objektív a nagylátószögû állásban némi párna alakú torzítást mutat, illetve a többi 24 mm-es társához hasonlóan szép hangsúlyos a perspektivikus torzítása is, de ha ezeket figyelembe veszi az ember a képszélekhez közel esõ egyeneseknél, horizontnál, nem érheti csalódás. Az 50, illetve 85 mm-nek megfelelõ állásokban már nincs gond a képszélekkel. Összességében az objektív nagyon korrekt, a gyakorlati használat során nem vehetõ észre más lencsehiba.



Az AF bizony kicsit lassúcska, de ha végre beáll, akkor pontos. Nagyon praktikus, hogy kilenc AF mezõ között lehet választani, ezen belül létezik olyan automata állás is, amikor a gép a legközelebbi témát tartalmazó AF keretet veszi figyelembe. Valamivel gyorsabb eredményt ad a hibrid AF mód, ilyenkor külön távolságérzékelõ szenzort használ a gép, a kontraszt érzékelése csak akkor kapcsol be, ha a szenzor nem boldogul. A baj csak az, hogy ilyenkor nem lehet látni, hogy végül is mire állította be magát. Az MF mód majdnem használhatatlan, ebben az állásban csak piktogrammal jelzi (pontosabban: nem jelzi) a gép a távolságot. A kezelési útmutató szerint beállítható, hogy a monitoron kiemelésre kerüljenek az éles területek, de ebbõl a gyakorlatban semmi sem látszik.



Praktikus viszont, hogy külön gomb segítségével egy mozdulattal végtelen állásba kapcsolható a gép, fõleg ha figyelembe vesszük a nagylátószögû tartományok igen nagy mélységélességét. Nagyot lendítene a vacak manuális fókuszon, ha egy firmware frissítés keretében kicserélné a gyártó a piktogramot méter jelzésre, így jó hasznát lehetne venni azoknak a mélységélességi táblázatoknak, melyekre a www.dofmaster.com jóvoltából lehet szert tenni.



Az akku (EN-EL7) meglepõen jól bírja, egy feltöltéssel egy napot (1-1,5 GB adat) végig tudok fényképezni, bár vakuzni csak nagyon ritkán szoktam. Úgy vettem észre, hogy a gyakori ki és bekapcsolás helyett célszerûbb hagyni, hogy néhány perc elteltével készenléti üzemmódra váltson a gép, így mintha kevésbé venné igénybe az akkut.



UV szûrõbõl és napellenzõbõl csak az eredeti gyári használható. A szûrõ nem eshet kifogás alá, de a napellenzõrõl azért kell néhány szót ejteni. Két részbõl áll, egy vázra csavarható tubusból és az erre bajonettel illeszkedõ, tényleges napellenzõbõl. Praktikus, hogy az ellenzõ része fordított állásban is feltehetõ, így alig foglal helyet, illetve a tubus még az ellenzõ nélkül is jól védi az objektívet. Gond viszont, hogy az ellenzõ rész a fordított állásában nem engedi felcsapódni a beépített vakut, illetve a rendes állásában árnyékolja a vaku fényét.



Összességében a gép nagyon jól megépített, ha már kiismerte az ember, akkor tájkép és városfotózásra kiválóan alkalmas. Könnyû, kicsi, masszív, így bárhova elvihetõ, továbbá tág teret enged a manuális beállításoknak és mindez még el is menthetõ két felhasználói menüben. A Nikon Capture 4.2 programmal használva igen élvezetes vele a fotózás, így minden összevetve szerintem megérdemel 10 pontot.

Osztályzat: 10
Termék: "Nikon Coolpix 8400" írta: dp - beküldve: 2005, Szeptember 1. - Osztályzat: ********** 10.00

Powered by: ReviewPost PHP
Copyright 2006 All Enthusiast, Inc.